Gyengébb közlekedők és átalakuló mobilitás Budapesten

Felföldi, Péter

Magyarország nagyvárosaiban és különösen Budapesten 2010 és 2020 között többszöri és dinamikus változások következtek be az egyéni közlekedés eszközválasztásában. Nagyarányú emelkedés a kerékpározók között volt tapasztalható először, de ez inkább az évtized első felére volt jellemző, míg a 2010-es évek második felére ennek a közlekedési módnak a részaránya tekintetében inkább a konstans szintre beállt arány lett a jellemző. Az egyéb egyéni mobilitási megoldások is megjelentek. Ezek az eszközök elsősorban elektromos meghajtással rendelkeznek, és a jelen jogi szabályozás szerint nem nevezhetők járműveknek, használójuk is gyalogosként vesz részt a forgalomban, míg menetdinamikájuk, sebességük inkább a kerékpárokéra jellemző. Ezeknek a berendezéseknek a jelenleg tapasztalható térnyerése közlekedésbiztonsági szempontból veszélyeket rejthet, emellett pedig a jogi szabályozás hiányossága is nehezíti a balesetmegelőzési munkát. A COVID-19 okozta vészhelyzet 2020-ban tovább bonyolította a nagyvárosi közlekedés már eddig is változó arculatát.Alternate abstract: In the last decade, transportation in Budapest has been changed. There have been multiple and dynamic changes in the choice of individual transportation modes. During the early years of the decade cycling was the popular alternative transportation in the inner city. However, the growth of the modal split of this transportation mode stopped around 2015. In the second part of the decade other individual transportation modes have also been appeared. These are mainly electric devices and according to the Hungarian law cannot be described as vehicles. Their users are also pedestrians while their dynamics and speed are at higher levels. The current proliferation of these devices can be a kind of danger of road safety and the lack of legislation makes the accident prevention more difficult. In 2020 the COVID-19 pandemic has also made an unpredictable effect on the urban transportation.